ďťż Referinţe - bibliotecă maghiară electronică din Transilvania - Székely János

Monografie

  • Éger Veronika: Székely János történelmi drámái. Editura Kriterion, Bucureºti—Cluj-Napoca, 2001.
  • Elek Tibor: Székely János. Editura Kalligram, Bratislava, 2001.
  • Szász László: Egy szerencsés kelet-európai — Székely János. Editura Új Mandátum, Budapesta, 2000.
  • Egyedül. Székely János emlékezete. Ed. de Dávid Gyula, Szász László. Editura Nap Kiadó, Budapesta, 1999.

Interviu

  • „Az ember a természet meghasonlása„ / interviu cu Szász László despre Székely János. In Várnak a kapuk: 15 interviuri cu scriitori maghiari din þãrile vecine Ungariei despre poeziile ºi nuvelel lor / Erdélyi Erzsébet, Nobel Iván. Editura Tárogató Kiadó, Budapesta, 1997. 40—48.
  • Az ember, azáltal, hogy ember, bûnös. Interviul lui Balla Zsófia. Jelenkor, 1992/11. 880—884.
  • „Itt, az íróasztalom mellett...” Interviul lui Vinkó József. Valóság 1990/5. 61—76.
  • Visky András: A világ lelkiismerete. Marosvásárhelyi beszélgetés Székely Jánossal. Látó, 1990/6. 689—709.

Criticã, recenzie

  • Balázs Imre József: Mítosz, esszé, regény. In Idem: A nonsalansz esélye. Tanulmányok, kritikák. (Studii, critici), Komp-Press, Cluj-Napoca, 2001. 75—83.
  • Elek Tibor: „Ha nem magyar írja, világhírû?” Állítások és kérdések a Székely János recepció mentén. Új Forrás, 2001/5. 56—65.
  • Elek Tibor: „kimondani a világot” Bárka, 2001/2. 70—76.
  • Horkay Hörcher Ferenc: Egy kiábrándult bölcs Erdélybõl. A drámai történelemrõl írt történelmi drámát. Heti Válasz, 2001/18. 77.
  • Balázs Ildikó: Hogy a próféták beteljesedjenek. Megválaszolatlan kérdések Székely János Profán passiójában. Partium, 2000/nyár. 33—39.
  • Balogh Piroska: In memoriam... vagy De memoria. Élet és Irodalom, 2000/2. 14.
  • Elek Tibor: „... most, a katasztrófa küszöbén” Székely János fel nem fedezett regénye: A másik torony. Korunk, 2000/7. 102—107.
  • Elek Tibor: „Létformája a meghasonlottság”. Székely János két elfeledett kisregénye. Hitel, 2000/9. 97—103. Látó, 2000/6. 47—56.
  • Elek Tibor: A modernség klasszikusa. Alföld, 2000/7. 106—111.
  • Széles Klára: Alázat és méltóság. Székely János verseirõl. Magyar Napló 1999/3. 46—48. In Idem: Hálás utókor?Felsõmagyarországi Kiadó, Miskolc, 2000. 66—85.
  • Veress Dániel: Gondolattöredékek Székely Jánosról. Látó2000/6. 98—106.
  • Elek Tibor: „Az méltó csak az emberhez...” Székely János drámáiról. Bár, 1999/3. 79—92. Kortárs 2000/3. 85—98.
  • Elek Tibor: „Rész, elkerítve az egészbõl”. Székely János költészetérõl. Hitel, 1999/3. 89—104. In Nemzetiségi irodalmak az ezredvégen, Debrecen, 2000, 118—147.
  • Elek Tibor: A gyógyszer és az ostya. Világkép és esztétika összefüggései Székely János esszéiben. Kortárs, 1999/3. 114—128.
  • Gálfalvi György: Székely János intelme. Látó, 1999/3. 80—82.
  • Gulácsi Éva: Virágok átka. Vigilia, 1999/8. 719—720.
  • Láng Zsolt: A botrány korszerûsége. Élet és Irodalom, 1999/34. 15.
  • Mester Béla: Irodalmiasság a magyar filozófiai hagyományban. Székely János írásainak pesszimista történetfilozófiája. In (Ed. Fehér M. István ºi Veres Ildikó): Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében. 230—240.
  • Szakolczay Lajos: „Az igazság az egyetlen esélyem” In Idem:Korfurdaló: tanulmányok, esszék, kritikák az irodalom, a színház és a képzõmûvészet körébõl. Széphalom Könyvmûhely, Budapesta 1999. 156—161.
  • Albert Gábor: Székely János üdvtana. Holmi, 1996/9. 1319—1330. Uõ: „Nem fáj az a kõnek...” Ezredvégi krónika. Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 1998. 20—42.
  • Albert Zsuzsa: Legenda Székely Jánosról. Látó, 1998/4. 65—75.
  • Láng Gusztáv: Az abszolútum joga és értelme. In Idem:Kivándorló irodalom. Kísérletek. Cluj-Napoca, Komp—Press Kiadó, 1998. 152—163.
  • Lászlóffy Aladár: A gõg fegyelme. In Székely János: A virágok átka. Válogatott versek. Belvárosi Könyvkiadó, Budapesta, 1998.
  • Lengyel Balázs: Egy univerzális nagy író. Emléktöredékek Székely Jánosról. A Hét 1996. noi. 22., Idem: Két sorsforduló. Budapesta, Balassi Kiadó, 1998. 212—215. Magyar Napló, 1997/5—6. 67—68.
  • Szász László: Egy szerencsés kelet—európai. Értelmezési kísérlet Székely János illúziótlan világképéhez. In Idem: A mûhely hiánya. Arany János Múzeum, Nagykõrös, 1998. 153.
  • Szász László: Kétféle írószerep. In Idem: A mûhely hiánya. Irodalomtörténeti esszék. Arany János Társaság, Nagykõrös, 1998. 119—212.
  • András Sándor: Valódi? Világ? Árgus, 1997/1. 59—63.
  • Görömbei András: A másik torony. Székely János regénye. Alföld, 1990/6. 57—63. In Idem: A szavak értelme. Editura Püski Kiadó, Budapesta, 1996. 276—282.
  • Kuti Márta: Székely János, a szerkesztõ és levelezése. Az Igaz Szó szerkesztõsége a nyolcvanas években. Látó1996/4. 84—95.
  • Pomogáts Béla: A szótól a csendig. Székely János költészete. In Idem: Erdélyi tükör. Kráter Mûhely Egyesület, Pomáz, 1995. 125—132. Jelenkor 1984/2. 169—174.
  • Pomogáts Béla: Az elhallgatás közelében. Árgus 1995/4—5. 61—63.
  • Szász László: Az írószerep viszontagságai. Látó 1995/9. 75—85.
  • Szász László: Varázstükrében rejtõzködõ Székely János.Látó, 1995/4. 29—36.
  • Szilágyi Júlia: „Szabott nagyságom van s az én vagyok”. Személyiségképletek Székely János mûvében. Árgus, 1995/4—5. 57—60. Látó 1995/9. 70—74.
  • Bertha Zoltán: Hogy szabad legyen gondolnom. Alföld, 1989/3. 55—62. Idem: Gond és mû. Tanulmányok az erdélyi magyar irodalom körébõl. Editura Széphalom Könyvmûhely, Budapesta, 1994. 165—176.
  • Fodor Sándor: Még élhetnének. Székely János. Lyukasóra, 1994/3. 26.
  • Gálfalvi György: Sorok Székely Jánosról. Látó, 1994/4. 82—84. Szivárvány, 1994/43. 79—81.
  • Hizsnyan Géza: Szolgák és zsarnokok. Székely János Caligula helytartója c. drámájáról. Kalligram 1994/7—8. 192—198.
  • Kovács András Ferenc: Iszonyú minden angyal. Látó, 1994/4. 84—87.
  • Szilágyi Júlia: A költõ és a vesztesek. In Székely János:Semmi — Soha. Versek 1948—1986. Editura Kriterion, Bucureºti, 1994. 7—37.
  • Görömbei András: Székely János. In Uõ: Napjaink kisebbségi magyar irodalma. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapesta, 1993. 46—51.
  • Román Károly: A valódi világ. Székely János hagyatékáról. Árgus 1993/1. 3.
  • Berszán István: Történelemszemlélet Székely János drámáiban. Határ numãr special, 1992, 130—148.
  • Györffy Miklós: A nyugati hadtest. Új magyar prózaszemle nyolcvanas évek. Editura Jelenkor Irodalmi és Mûvészeti Kiadó, Pécs, 1992. 69—70.
  • Markó Béla: János úr kegyes trükkjei. Igaz Szó, 1989/3. 218—222.
  • Nánay István: Caligula helytartója. In Száz híres színdarab. Ed. de Koltai Tamás ºi Takács István. Editura Népszava, Budapesta, 1989. vol. 2. 209—218.
  • Simon Zoltán: Székely János kisregényei. Kritika 1989/7. 39.
  • Széles Klára: A nyomorúság fényessége. Új Írás 1989/4. 119—121.
  • Tóth Béla: Székely János kisregényei. Alföld 1988/10. 76—77.
  • Ézsaiás Erzsébet: Székely János. In Idem: Mai magyar dráma. Editura Kossuth, Budapesta, 1986. 115—119.
  • Szász János: Az igazság szférája. In Idem: A fennmaradás esélyei. Gondolat, Budapesta, 1986. 318—325.
  • Bíró Béla: A tragikum tragédiája. Editura Kriterion, Bucureºti, 1984.
  • Görömbei András. A nyugati hadtest. Alföld, 1981/3, 82—85.
  • Kovács János: A feledhetetlen ostroma. In Idem: Kétség és bizonyosság. Editura Kriterion, Bucureºti, 1981. 148—157.
  • Kovács János: Soó Péter bánata és az árnyéka. In Idem:Kétség és bizonyosság. Editura Kriterion, Bucureºti, 1981.
  • Sõni Pál: Székely János. In Idem: Írói arcélek. Editura Kriterion, Bucureºti, 1981, 215—221.
  • Bécsy Tamás: Székely János: Képes krónika. Kritika, 1980/7. 30—31.
  • Márkus Béla: Az irgalmatlan sorsszerûség. Tiszatáj, 1980/11. 40—46.
  • Mózes Attila: Létparadoxonok — Az azonosság tökéletes látszata. Utunk, 1980/6.
  • Márkus Béla: Az aszkézis méltósága. Alföld, 1979/3. 88—90.
  • Szakolczay Lajos: Egy rögeszme genezise. In Idem: A csavargó esztétikája. Balassi, Budapesta. 1996. 132—134.Kritika 1979/12. 31—32.
  • Cs. Gyímesi Éva: Székely János lírája és korszerû gondolatisága. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, 1978/2. 238—146.
  • Alföldy Jenõ: Két erdélyi költõ. Élet és Irodalom, 1973/43. 10.
  • Láng Gusztáv: Az üldözött árnyék. Utunk, 1973/19. 2.
  • Szepesi Attila: Az árnyék. Kortárs 1973/8. 1363—1364.
  • Szilágyi Júlia: rokonságok. Igaz Szó, 1973/3. 365—373.
  • Széles Klára: Újtípusú avantgard a romániai magyar irodalomban. Kortárs 1971/4. 655—664.
  • Szemlér Ferenc: Székely János küldetése. In Idem: A költészet értelme. Editura Irodalmi Könyvkiadó, Bucureºti, 1965. 329—338.
  • Szerdahelyi István: Dózsa. Kritika 1965/3. 58—59.
  • Balogh László: Három magyar könyv Romániából. Székely János: Itthon vagyok. Lírai riport. Kortárs, 1963/10. 1590.